A kommunikáció egyidős az emberiséggel, a társas kapcsolatok alapja. Maga a szó latin eredetű, a jelentése pedig közzététel, teljesítés. Röviden úgy lehetne megfogalmazni, hogy a kommunikáció információcsere, ami egy közös jelrendszer segítségével történik.
A kommunikáció szükségszerű a mai világban
A dolog azonban ennél bonyolultabb, hisz a kommunikáció sokszor elcsúszik. Ez különösen igaz az egyirányú kommunikációban, amikor a közlő fél információt közvetít, mint például a televízió vagy a rádió. Amiről azonban most szó lesz, az a kölcsönös kommunikáció, ami bizony nem egy könnyű terep. Sokszor a közlő fél nem tudja úgy kifejezni magát, ahogy szeretné, vagy épp a befogadó fél nem úgy értelmezi az elhangzottakat, ahogy kellene. Ezeken pedig lehet változtatni. Nem csak a karrierben, hanem a magánéletben, iskolában, családban, párkapcsolatban is fontos, hogy ki tudjuk fejezni, hogy mire van szükségünk, hogy nyíltan és őszintén meg tudjunk fogalmazni vágyainkat, problémáinkat.
Az önérvényesítés jelentése és fontossága
Ez pedig szorosan összekapcsolódik az önérvényesítéssel. Ha ugyanis jól kommunikálunk, előnyben lehetünk, hisz a kommunikáció célja, hogy szimpátiát keltsünk, empátiát ébresszünk és kezelni tudjuk a konfliktusokat. Aki jól kommunikál, jobban olvas a jelekben, többet megért a másik ember szándékából. Több mindent tud dekódolni, nem csak a verbális, hanem a nonverbális jelekből is. Az egész egy bonyolult, már-már megfejthetetlen rendszer és ahány ember, annyiféle jelentés. A verbális jelek is nagyon fontosak, de itt is vannak különbségek, vannak olyan jelek, melyekre figyelni kell, a verbális kommunikáció nem csak szavakból áll, rendkívül nagy jelentősége van a hangsúlynak, az apró szüneteknek, megakadásoknak, a túl lassú vagy a túl gyors beszédnek.
Nagyon fontos az is, hogy mi magunkát tudjuk adni az információt, úgy, ahogy azt szeretnénk, mint ahogy az is, hogy hogy tudjuk befogadni azt. Az önérvényesítésben nagy szerepe van az empátiának, a stílusnak és a személyiségjegyeknek is. Gondoljunk csak bele, hogy kivel szeretünk társalogni. Ugye, hogy olyanokkal, akik figyelnek ránk? Aki nem figyel, aki mindent elnyom, azzal nem jó beszélgetni, de ugyanígy unalmas egy olyan partner, aki csak bólogat és helyesel. Ugye mi egyiket sem csináljuk? Ha igen, jó, ha időben felismerjük és változtatunk. De a verbális szint csak a jéghegy csúcsa.
Az a bizonyos női megérzés
A kommunikáció nagyon fontos a kapcsolatokban, az együttműködésben, ha pedig hiba van a gépezetben, akkor az nagyobb bajok melegágya is lehet. A kommunikáció azonban nem csak szavakból áll, biztosan sokan hallották már a metakommunikáció kifejezést, ami az érzelmek megjelenését jelenti. Amikor valamiről beszélünk, a szavak mellett fontos, hogy a mélyebb érzelmeket is dekódolni lehessen.
Abban viszont biztosak lehetünk, hogy a kommunikáció jelentős információvesztéssel jár, a kommunikációt befogadó a tizedrészét dekódolja. Női megérzés. Ismerős? Mondják hetedik érzéknek is. Titokzatos dolog, ami valójában nem is nagy varázslat. A nők sokszor megéreznek olyan dolgot, ami nem hangzik el, voltaképp ilyenkor a jelekben olvasnak, az egésznek pedig az a titka, hogy alkalmazkodnak a helyzethez, érzékelik és értékelik a visszajelzéseket, érzékenyek a jelekre. Azért csak van ebben valami varázslat.
Ezt az érzékenységet egyébként lehet fejleszteni, mint ahogy a kommunikációt is. Fontos, hogy figyeljünk magunkra, és figyeljünk arra az emberre is, akivel kommunikálunk. Csak így tudunk változtatni, belülről, vizsgálja a saját reakcióinkat, és talán ezen változtatni. Hisz nem várhatunk más eredményt, ha mi nem viselkedünk másképp.
Hogyan kommunikálunk?
Mint ahogy életünk nagy részében, így itt is szerepet játszik a genetika. Az öröklődés azonban nem csak családon belüli, hanem a népcsoport, rassz is szerepet játszik abban, hogy hogyan kommunikálunk. És itt jön képbe a szocializáció fogalma is, ami már születésünktől életünk része. Más emberekkel kapcsolatba lépni egy tanulási folyamat.
Egy kisbaba figyel, másol, tanul és úgy tesz, ahogy ő is látta. Ez a szocializáció, ami azonban nem csak családi szinten zajlik, hanem a különböző közösségekben, bölcsődében, óvodában, iskolában. Ezek mind formálják az ember személyiségét.
Akárhogy is, a kommunikáció életünk része, és nem csak a verbális, szavakkal történő kommunikálás, sőt. Aki nem beszél, az is kommunikál, a testtartásával, arckifejezésével vagy olyan tünetekkel, mint az izzadás vagy az elpirulás. A társas kapcsolatokból nem lehet csak úgy kilépni, az ember jelenlétével mindenképp kommunikál.
Többféle kommunikáció létezik
A kommunikációnak sokféle formája van, és többféleképpen lehet osztályozni. A legismertebb közülük a verbális és a nem verbális kommunikáció esete.
1. Verbális
A verbális kommunikációt a küldő és a fogadó közötti interakcióban használt szavak, valamint a hangszín jellemzi. Ezeket a szavakat ki lehet fejezni szóbeli kommunikációval – szóbeli jelekkel vagy beszélt szavakkal – és írásbeli kommunikációval – írásbeli kódokkal.
2. Nem verbális
A nem verbális kommunikáció az, ami szavak nélkül zajlik, és sok esetben anélkül, hogy észrevennénk. A szemkontaktus, a kéz- és karmozdulatok, az arckifejezés, a testtartás és a testtávolság néhány példa. Ebben az esetben mind az üzenetek kibocsátása, mind azok értelmezése legtöbbször önkéntelen.
3. Egyéni
Csak egy feladó és egy vevő lép kapcsolatba egymással.
4. Kollektív
Akkor fordul elő, ha kettőnél több ember üzenetet vált.
5. Intraperszonális
Egy adott egyén kommunikál önmagával. Sokan azonban megkérdőjelezik, hogy ez a fajta kommunikáció kommunikációnak tekinthető-e.
6. Egyének között
Akkor fordul elő, amikor két ember szóban vagy nem szóban kommunikál egymással.
7. Csoporton belüli
Ebben az esetben két vagy több, ugyanabba a csoportba tartozó személy kommunikál egymással.
8. Intergroup
Ez a fajta kommunikáció akkor fordul elő, amikor a csoportok között kommunikáció folyik.
9. Masszív
A kommunikáció egyetlen feladó és egy nagy embercsoport vagy közönség között zajlik.
10. Auditív kommunikáció
Az üzeneteket és az információkat hallás útján érzékeljük.
11. Vizuális kommunikáció
Az üzeneteket a látáson keresztül érzékeljük.
12. Ízléses kommunikáció
Az információ küldése ízlésen keresztül történik.
13. Szaglásos kommunikáció
A szaglóútvonalon keresztül érkező üzenetről beszélünk. Például az az aktus, amikor valaki a szaglásán keresztül közvetíti az információt.
14. Tapintható kommunikáció
Az információk érintés útján, például a bőrön keresztül terjednek.
15. Telefonos kommunikáció
Ez a kommunikáció vezetékes vagy mobil telefonon keresztül történik.
16. Televíziós kommunikáció
Ez a kommunikáció a televízión keresztül történik.
17. Virtuális vagy digitális kommunikáció
Ez a fajta kommunikáció az interneten keresztül összekapcsolt embereknek köszönhetően valósul meg.
18. Mozgóképes kommunikáció
A kommunikáció a nagyvásznon, valamint a filmprodukciókon vagy játékfilmeken keresztül történik.
19. Oktatási kommunikáció
Ez egy oktatási típusú kommunikáció, amikor például a tanárok és a diákok között zajlik.
20. Újságírói kommunikáció
Ez olyan kommunikáció, amely a hagyományos és a jelenlegi médián keresztül történik a címzettek tájékoztatása céljából.
21. Reklámkommunikáció
A kommunikáció e típusában egy márka vagy termék népszerűsítése történik, egy meghatározott célközönséget megcélozva.
22. Politikai kommunikáció
Ezek politikai jellegű információk, amelyek általában erős ideológiai töltettel bírnak. Ez például akkor fordul elő, amikor részt veszünk egy olyan rendezvényen, ahol egy politikus megpróbál meggyőzni minket valamiről, és elnyerni a szavazatunkat.
23. Vertikális kommunikáció
Ez a kommunikáció egy vállalaton vagy szervezeten belül a különböző hierarchikus szintek közötti kommunikáció, akár felülről lefelé (a vezetők és az alkalmazottak között), akár alulról felfelé (az alkalmazottak és a felettesek között).
24. Horizontális kommunikáció
Egy szervezeten, vállalaton vagy intézményen belül ugyanazon a szinten belül történik. Például azonos osztályok vagy azonos területen dolgozó alkalmazottak között.
25. Szervezeti kommunikáció
A vállalatokon belül és a vállalatoktól kifelé történik.
26. Hivatalos kommunikáció
Ez a vállalaton belüli különböző rangok közötti kommunikáció. Az alkalmazottak által végrehajtandó utasítások sorozatának továbbítására szolgál.
27. Informális kommunikáció
Ez a vállalaton vagy szervezeten belül azonos hierarchiaszinten (vagy azon kívül) elhelyezkedő alkalmazottak közötti kommunikáció. Ez spontán módon jön létre, anélkül, hogy szükség lenne arra, hogy a vállalaton belül kapcsolatba kerüljenek egymással.
28. Jelkommunikáció
Ezt használják a siket és siketnéma emberek és mindazok, akik a környezetükhöz tartoznak, hogy hatékony kommunikációt alakítsanak ki.
29. Érzelmi kommunikáció
Ez az, amelyben a tartalom gyakorlatilag érzelmi jellegű, és ezen keresztül fejezzük ki érzéseinket, vagy nevetünk és/vagy sírunk.
30. Szexuális kommunikáció
A tartalom ebben az esetben szexuális jellegű, akár szóbeli formában, akár más médiatípusokon, például videókon vagy fényképeken keresztül.
A verbális kommunikáció stílusai
Ha ki kéne emelni egyet, akkor a hatékony kommunikáció mindenképpen a verbális lenne. Persze ezen belül is érdemes megkülönböztetni bizonyos stílusokat, amik segítenek egy cél elérésében.
Passzív: a passzivitás azokra jellemző, akiket könnyen kihasználnak, akik nem képesek úgy kommunikálni, hogy változtassanak a helyzeten. Úgy is jellemezhetnénk, hogy ők azok, akik beletörődnek a dolgokba.
Agresszív: az agresszív kommunikációba beletartozik a kiabálás, a csapkodás, valami, ami haragot ébreszt a másikban, vagy éppen félelmet kelt. Rövidtávon mindig eléri a célját, de hosszú távon nem fogja.
Passzív-agresszív: mind közül ez a legveszélyesebb, mivel rengeteg frusztrációval jár, minden fél dühös ráadásul rövid távon sem működik.
Asszertív: ez a legjobb, amit tehetünk, mivel mindkét fél érzéseit figyelembe veszi, és végig őszintén kommunikál. Nézzük egy kicsit közelebbről.
Asszertív kommunikáció jelentése
Az asszertív kommunikáció a másokkal való kapcsolatfelvétel során tanúsított pozitív személyes hozzáálláson alapul. Beletartozik a vélemények és értékelések kifejezése, a kizárások, szemrehányások és konfrontációk elkerülése. Ez az emberek közötti interakció és a hatékony kommunikáció legmegfelelőbb módja, amely optimalizálja kapcsolatainkat. Nemcsak azt jelenti, hogy kimondjuk, amit gondolunk, hanem azt is, hogy megértjük saját és mások szükségleteit, felelősek vagyunk érzelmeinkért és kapcsolódunk másokhoz.
Az asszertív kommunikációban őszintén, nyugodtan, közvetlenül és határozottan fejezzük ki az elképzeléseinket, érzéseinket és döntéseinket, anélkül, hogy megbántanánk másokat.
Nézzünk pár példát
Az asszertív kommunikáció azonban nem mindig könnyű.
Tudod, mire gondolok.
Érezted már magad frusztráltnak és rosszul magad, amiért nem úgy kommunikálsz, ahogy szeretnél?
Nem vagy egyedül!
Ezek a mondatok tökéletesen megfelelnek példaként is.
Ordít a zene a szomszéd szobában, mi pedig nem tudunk dolgozni? A passzívan kommunikáló csak duzzog és tűr, az agresszív ordítani kezd. Mit csinál, aki asszertíven oldja meg a helyzetet? Higgadtan elmondja a másiknak, zavarja őt a zene, így nem tud koncentrálni a munkájára, és kéri, hogy halkítsa le a zenét.
Végül egy másik példa, ami szintén gyakori. Egy párkapcsolatban az egyik fél sokat dolgozik, a másiknak pedig ez rosszul esik. A dolog régóta tart, az elhanyagolt félben gyűlik a feszültség, aminek hangot is ad. A másik fél pedig közli, hogy azért dolgozik sokat, mert otthon feszültség van és már nem is szeret haza menni. Vajon van kiút? Igen, az asszertív kommunikáció. Amikor a két fél leül és megbeszéli a problémát. Aki otthon várja kedvesét, nem támad, hanem őszintén elmondja érzéseit, a párja ilyenkor nyitottabban áll a dologhoz.
Hatékony kommunikáció elsajátítása
Fontos megérteni, hogy minden viselkedés egyfajta kommunikáció.
A kommunikáció egy finom és mély folyamat, amely összeköt minket másokkal. Nemcsak arról van szó, hogy véleményt vagy eszmét közvetítünk, hanem arról is, hogy érzelmeket közvetítünk, azt, amit mindannyian érzünk.
Sajnos az, ahogyan kommunikálunk egymással, gyakran jobban elválaszt minket, mint amennyire összeköt.
A rossz kommunikáció sok párkapcsolat szakítását, kellemetlen munkahelyi légkört, szülők és gyermekek közötti, testvérek közötti vagy barátok közötti konfliktusokat okozhat. De meg lehet tanulni jobban kommunikálni.
- Bánj úgy másokkal, ahogyan te is szeretnéd, hogy veled bánjanak.
- Ne szakítsd félbe mások mondanivalóját.
- Ne várd el, hogy a többiek mindig egyetértsenek.
- Gondolj arra, hogy te is tévedhetsz.
- Fogadd el, hogy nem mindenki gondolkodik ugyanúgy.
- Tartsd tiszteletben mások véleményét, még akkor is, ha nem értesz vele egyet.
- Ne feledd, hogy mindenkinek joga van másként gondolkodni.
- Legyél világos, amikor kifejezed magad.
- Győződj meg arról, hogy a beszélgetőpartnered pontosan megértette, amit közölni akartál.
- Kerüld a vitát, amikor dühös vagy.
- Nyugodj meg, és gondold át alaposan, hogy mit akarsz mondani.
- Ne próbáld meg ráerőltetni a saját álláspontodat.